Ötletelés helyett valódi cselekvést vár Gyöngyöspata

INTERJÚ

Ötletelés helyett valódi cselekvést vár Gyöngyöspata

A kormány rendőrörsöt alakít ki és mintaprogramot indít a településen

A kiváló adottságok mellé kínálkozó pályázati lehetőségek megragadása, az itt élő emberek erős tartása feledtetheti el a mesterségesen keltett médiahisztériát – véli Balázs József. A patai helyzet rendbetételének kulcsa a térség országgyűlési képviselője szerint a gyümölcsöző együttműködés állam és önkormányzat, patai és patai között. És a könnyített fejlődési út, amelyet a kiemelt településsé nyilvánítás jelenthet.

Ön szerint hogyan összegezhető  a patai „konfliktus” története röviden?

Hadd fogalmazzak egyenesen: meglátásom szerint sok rendkívül felelőtlen, kameraérzékeny, ugyanakkor helyismerettel nem rendelkező ember hisztériakeltését láthattuk hónapokon keresztül. Az egyébként valóban meglévő ellentéteket külső szereplők kívülről erősítették fel olyan szintre, amelynek a kárát már nem csak a település, de az egész térség látta.

Azok is, akik „szenvedő alanyként”, máshonnan szemlélték az eseményeket. Hozzám is futottak be arról információk, hogy mátrai szállodáknál érdeklődtek a vendégek: mi újság van épp Patán, mert látják a tévében a híreket, és kockázatosnak vélik az ideutazást. Ezért nem is jöttek inkább. Ráadásul ebben az esetben a Mátra túloldalán működő egyik szállodáról beszélünk, tehát látható, hogy sikeresen túl lett fújva ez a mesterségesen kirobbantott konfliktus. De térjünk át a lényegre: azt gondolom, a helyi problémákat csak helyi emberek tudják megoldani, és természetes, hogy ebben a helyzetben kormányzati segítségre is van szükség. A kormány segíteni is fog. A pataiak rendőrörsöt akartak, és lesz újra rendőrörsük. A faluban a közfoglalkoztatásra nem elegendőek a források, ezért elindul a modellprogram.

Ha már szóba hozta a modellprogramot: mit lehet tudni jelenleg a formálódó kormányzati elképzelésekről? Egyelőre csak annyit tud a nyilvánosság, hogy Gyöngyöspata egyfajta kiemelt modellkísérlet színhelye lehet.

A kormány valóban most határozott arról, hogy Gyöngyöspatát, Szűcsit, Gyöngyöstarjánt, Gyöngyösoroszit és Nagyrédét kiemelt településekként egy modellkísérlet helyszínévé teszi a lehető leghamarabb. Az öt faluban összesen több száz hátrányos helyzetű ember számára dolgozunk ki közfoglalkoztatási programot, amelybe bárki bekapcsolódhat a bőrszínétől függetlenül. Épp a társadalmi feszültségek csökkentése a célunk. Értékteremtő, maradandó munkát szándékozunk adni, már az év végére mérhető, látható eredményekkel. Az itteni modellkísérlet tapasztalatait, módszereit más területekre is átültetnénk később.

Ezek a települések előnyt élveznek majd különböző szociális programoknál, elképzeléseiket a társadalmi felzárkóztatásért felelős minisztérium és a helyi munkaügyi központ minősítheti támogatásra érdemesnek. Jelenleg négy szakmai munkacsoport dolgozik a részleteken, az elgondolásaikat júliusban teszik le a kormány asztalára. A mezőgazdaság, az erdészet és az állattenyésztés mellett akár kisebb volumenű ipari tevékenységekben is gondolkodunk.

Melyek a konkrét részletek a programban?

Létre lehet hozni például szociális szövetkezeteket. Az alapot a Nemzeti Földalapban ma gondozatlan, kihasználatlan földek adnák, amelyet az állam térítésmentesen biztosít, ezzel is támogatva az adott települések tartós felemelkedését. Viszonylag gyorsan fel lehetne építeni a bogyós gyümölcsök termesztésének rendszerét, lehetne zöldségprogramot indítani. De már készen állnak az előtanulmányok arról is, hogyan lehet több települést összekapcsolni megújuló energiaforrások gazdaságos felhasználására, épülhetne biomassza-üzem.

Ez utóbbi ötlet egy egészen új gondolkodásmód meghonosítását is jelentheti: a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékot is fel lehet erre használni: szalmát, szőlővenyigét, cserjenyesedéket. A begyűjtés-tárolás már önmagában munkahelyeket teremthet, a közintézmények rezsijén pedig spórolhatnak az önkormányzatok is, hiszen kiválthatóvá válik a drága földgáz. A jó együttműködéshez persze elengedhetetlennek tartom, hogy partnerként tudjunk dolgozni a patai vezetéssel. Matalik Ferencnét a mindennapok során ilyen vezetőnek ismerhettem meg. A munkáját sokan elismerik, és a faluban is meglehetősen népszerű.

Hogyan látja a cigány lakosságot érintő életvitelbeli kérdéseket a gyöngyöspatai mindennapokban?

Az együttélés Patán alapvetően az évszázadok óta megszokott formában zajlik. Azonban szükség van az erélyes bánásmódra azokkal szemben, akik a normális együttélést veszélyeztetik, minden oldalon. Akik ma gyerekként, az iskolában átlépik az alapvető együttélési szabályokat, vagy felnőttként kezelhetetlenné válnak a közösség számára, súlyos, azonnali következményekkel kell számoljanak az illetékes hivatalok  - gyámhivatal, rendőrség – által. Ne lehessen többé azt mondani: más népcsoport tagja vagyok, ezért engem máshogy kell kezelni.

Vallom, hogy erős államnak és önkormányzatoknak kell működnie, a meglévő hatályos törvények alapján el kell tudni járni a hatóságoknak a jó erkölcsbe, vagy a törvénybe ütköző cselekedeteknél. Ki kell jelenteni: a rendszerváltás után bevetté vált megoldások ma már nem működnek, hiszen hosszútávon jelentős, halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi réteget alakítottak ki és - ennek a rétegnek a hátrányára is - betonoztak be. A segélyekkel nem lehet érdemben, tartósan segíteni, erre nem lehet berendezkedni, főként nem a gazdaság mai állapotában, amikor a felvett hitelek mielőbbi visszafizetése társadalmi szempontból létkérdés. Egyet lehet: a munkára ösztönözni.

Az állam feladata, hogy az önkormányzatokon keresztül segítse a munkahelyteremtést. Kell az árokásás, kell az elhanyagolt földek karbantartása, de kellenek olyan programok is, amivel nem csak pár hónapig, hanem akár állandóan munkát lehet adni a hátrányos helyzetű rétegnek – lásd a modellprogramot, amit épp itt tesztelünk majd. És azután ne lehessen „indok”, hogy nincs munkám, ezért lopnom, rabolnom kell. És ne legyen a társadalomban sem helyben születő, sem országosan keltett etnikai hisztéria. Az államnak itt következetesnek kell lennie.

Folytassuk a pénzügyekkel: több vizsgálat is folyik ma a gyöngyöspatai önkormányzatnál. Vajon mi indokolja a revizorok megérkeztét?

Az önkormányzat 2010 októberében jelentős, több tízmilliós hiánnyal vette át a kasszát az előző vezetéstől, a költségvetési mínusz Gyöngyöspatára korábban sohasem volt jellemző. A patai polgárok is tudják, mindig átlátható, takarékos gazdálkodás folyt a faluban. Kivéve egy  rövid időszakot, 2010-et, amikor óriási hitelállomány halmozódott fel. Meg kell vizsgálni a hiány okait, és azt is, hogy ki a felelős mindezért. Az Állami Számvevőszék vizsgálata után minderre világos választ fogunk kapni.

A község – hogy stabilizálja a pénzügyi működését - anyagi segítségre pályázott az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések számára kialakított állami keretből. Szükséges a kormány segítsége, az alpolgármester asszony már többször tárgyalt a Belügyminisztérium illetékeseivel. Országgyűlési képviselőként segíteni szeretném Gyöngyöspatát, hogy hozzáférjen ehhez a forráshoz. Annál is inkább, mert az utóbbi években több uniós és központi forrásnál is sikerrel pályáztak: itt van az óvodarekonstrukció, a faluközpont, a Művelődési Ház, az Úrráteszi út megújítása. Az elnyert projektek csak úgy valósulhatnak meg, ha rendelkezésre áll a pályázati önrész.

Milyen egyéb lehetőségek rejlenek az észak-magyarországi fejlesztési tanácsnál, ahol ön is döntéshozó?

A regionális fejlesztési forrásoknál szóba jöhet a világhírű gyöngyöspatai templom környezetének megszépítése, az ezeréves hagyományok bemutatása, megörökítése, mint önálló turisztikai attrakció. És ott a patai Vári pincesor: az egyesülettel, termelőkkel, pincetulajdonosokkal együttműködve elérhető - ugyancsak pályázati segítséggel -, hogy modern, közművesített pincék, színvonalas borbemutatóhelyek várják a vendégeket a soron.

Abban hiszek, hogy Gyöngyöspatát szorgalmas, tartással rendelkező polgárok lakják, akik évszázadok óta őrizve hagyományaikat, a „pataiságot”, most is méltán büszkék lehetnek mindenre, amit elértek a munkájukkal. A múltban is rendezni tudták a problémáikat, és most is képesek lesznek arra, hogy megoldják az előttük álló feladatokat. Nagyon sok a sikeres borász, a Mátrai Borvidékhez mérten is kiváló termőhelyi szőlészeti adottságok vannak a falu körül. És szerencsére ismerünk aktív, a település jó hírnevét öregbíteni szándékozó szereplőket is. Innen lehet újra elindulni.